Az EU erősíthetné a kiberbiztonságot

Az EU erősíthetné a kiberbiztonságot

Tegnap igazi „digitális nap” lehetett az EU-ban. Az elfogadott határozatok közül az egyik, hogy március 12-én, kedden az Európai Parlament (EP) a kiberbiztonsági jogszabályról szavazhatott, amelynek célja, hogy hatékonyabban küzdjön a növekvő kibertámadások ellen, hogy megerősíthesse az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség szerepét, és létrehozzon egy közös kiberbiztonsági tanúsítási rendszert – írták a hivatalos közleményben.

„Két fontos feladatunk is van. Az egyik azokhoz a mindennapi életünket is befolyásoló szolgáltatásokhoz kapcsolódhat, mint az elektromos, a víz, vagy a kommunikációs hálózatok is. Ezeket ugyanis egyre nagyobb mértékben érhetik kibertámadások. A másik a „Dolgok internetéhez” kapcsolódhat, és az egyre több eszközhöz, ezzel párhuzamosan pedig a felhasználók bizalmatlanságához az eszközökben is” - nyilatkozta Angelika Niebler jelentéstevő.

Támogatás, együttműködés, információ

Az új szabályoknak köszönhetően az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség több emberi és pénzügyi erőforrást kaphat majd, a tagállamok közötti kiberbiztonsági együttműködés pedig intenzívebbé válik majd. Szerte Európában szabványosított tanúsítványokat bocsájtanak ki az informatikai eszközökre is, amely kezdetben önkéntes alapon működhet majd. Az Európai Bizottságnak (EB) 2023-ra fel kellene mérnie, hogy az önkéntes rendszert kötelezővé kell-e tenni vagy nem.

A megfelelő tájékoztatás is segíthet abban, hogy a felhasználók maguk is odafigyelhessenek a védelmükre, miközben ezeket az eszközöket használják – vélik az előterjesztők is. A legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint az európaiak 87 százaléka a kibertámadások megnövekedett számára komoly problémaként tekinthet, amely igazi kihívást jelent az EU belső védelmi rendszerének is. A legtöbben azért is aggódnak, hogy maguk is áldozatokká válnak-e vagy nem. Az új szabályoknak köszönhetően a felhasználók ajánlásokat kaphatnak a biztonsági beállításokra, az eszközök védelmére, és az elérhető frissítésekre, illetve azok gyenge pontjaira vonatkozóan is.

„A 2017-es WannaCry kibertámadás, amely több mint 200 ezer számítógépet fertőzhetett meg EU szerte, megmutatta, hogy szükség van új közös kezdeményezésekre is, amelyek segítségével akár növelhetjük a kiberbiztonságot – mondta el Angelika Niebler. – A kiberbiztonsági jogszabállyal lefektettük ennek az alapjait is. Európa így hamarosan élen járhat a kiberbiztonság megőrzésében is.