Oroszországban újabb lépést tettek a saját internet kialakítása felé

Oroszországban újabb lépést tettek a saját internet kialakítása felé

Oroszország kormánya is – kínai mintát követve – már jó ideje törekszik arra, hogy a hazai internetfelhasználókat egyre szorosabban ellenőrizze, egyúttal tartalmi kontrollt is gyakorolhasson. E folyamat újabb fázisáról számolt be az RBK (РосБизнесКонсалтинг) médiacsoport hírügynöksége, akik azt írják, hogy az orosz hatóságok a nagy hazai szolgáltatók együttműködésével azt tervezhetik, hogy egy tesztidőszakra, kísérletként lekapcsolnák az ország lakói egy részének hozzáférését az internet alapját adó nemzetközi hubokról, központi irányító szerverek egy részéről. Mindez egy tavaly decemberben elfogadott parlamenti határozat, majd törvény következménye lehet – ebben az szerepel, hogy Oroszország internetes infrastruktúráját úgy kell kialakítani, hogy az (Runet néven emlegetik) védett és működőképes maradhasson akkor is, ha az országot „külföldi agresszió” révén leválasztanák a globális hálózatról.A gyakorlatban ez úgy működhetne, hogy a hatóságok figyelnék és kontrollálnák az adatforgalmat, és a távközlés és a kommunikációs technológiák mellett az internetet is felügyelő orosz hatóság (Roszkomnadzor – Роскомнадзор) kötelezővé tenné a szolgáltatók számára, hogy ennek megvalósítását technológiailag is biztosíthassák – a fő cél az, hogy a netes adatáramlás ne érintsen Oroszországon kívül telepített szervereket.

A tesztüzem időpontjáról sajnos még nincs hivatalos közlemény, de a hírügynökség azt feltételezi, hogy a törvénymódosítás végleges elfogadásának végleges határidejével, azaz április elsejével kezdődhet.

A hírügynökség értesülései szerint az internetszolgáltatók alapjaiban egyetértenek a törvénymódosítás céljaival is, de a technikai megvalósítást illetően vannak kételyeik, ugyanis működési zavaroktól tartanak a bevezetésekor.

A hír kommentálásakor érdemes megemlíteni, hogy a globális internet „széttöredezettségére” való törekvés nem újdonság, az elmúlt tizenöt évben egyre több jelet lehet érzékelni – elsősorban az autoriter berendezkedésű országokból is, de igazából szinte mindenhol, ahol kellő gazdasági és politikai erő van arra, hogy megpróbálkozhassanak az internetes adatforgalom ellenőrzésével.

Mindennek oka, hogy nagyot változtak a viszonyok az 1960-as évek óta, mikor a világháló koncepciója kiformálódhatott. Az akkoriban elsősorban amerikai fejlesztésű hálózati hozzáférés érthető módon alapkoncepciójában tartalmazhqt a bizalmi elvet – belső használatra tervezték. Így lehetett az internet az 1990-es, 2000-es években egyfajta ikon is, az információszabadság megtestesítője is, sokak számára nagy remény.

Ám ennek a felépítésnek mára sajnos két komoly következménye lett, mely egyre inkább feszíti a kereteket. Az egyik az, hogy az alaptextúrában tetten érhető bizalmi elv egyre sebezhetőbbé teheti a hálót – megalkotói annak idején nem számoltak a ma tapasztalható bűnözői tevékenységgel sem. A másik pedig társadalmi-politikai: a globális hozzáférés, a 12 nagy hub nemzetközi felügyelete már sajnos nem tetszik sok (a legtöbb) államnak, akik eddig különféle módokon igyekeztek korlátozni a hozzáféréseket, ám ez nem elég hatékony, így fizikailag is lépnek az ügyben, vagyis könnyen lehet, hogy a globális internet szétesésének első lépéseit látjuk napjainkban is.